Végül győzött a fű-szerelem

      „Ipari formatervezőtől a tolmácsig nagyjából minden akartam lenni”– így emlékszik vissza középiskolás önmagára Szabó Dóra, iskolánk egykori tanulója. Azután beleszeretett a kertészetbe. Mostanság, ha éppen nem a Koreai Kulturális Központban önkénteskedik, a kakukkfű titkait kutatja.

 

Dóri, okleveles kertészmérnökként végeztél. Jelenleg mivel foglalkozol?

Már nagyon sok éve kertésznek tanulok és még mindig nem értem a végére, de már közel a cél.  Jelenleg a Szent István Egyetem Gyógy- és Aromanövények Tanszékén vagyok utolsó éves PhD hallgató. Kutatásomban a kakukkfűvel foglalkozom, elsősorban a polifenoljainak képződését befolyásoló genetikai és környezeti tényezők a célpontok, de sok minden mást is vizsgálok a növénnyel kapcsolatban.

A pályaválasztásodban szerepet játszott az, hogy környezetvédelmi szakra jártál?

Az igazat megvallva nem igazán számított. Tudom, ez nem hangzik túl jól, de … (nevet)

Ez valóban nem túl hízelgő ránk nézve, de … (nevet)

A mai napig vidám emlékként él bennem a tanáraim arca, amikor az érettségi környékén pályaválasztási válságban szenvedve (ipari formatervezőtől a tolmácsig nagyjából minden akartam lenni) úgy döntöttem, hogy érettségi után még 2 évig boldogítom őket. Egyszer csak pattant a szikra, hogy én akkor kertész leszek… Viszont évekkel később rájöttem, hogy a környezetvédelem és a Bugátban belém ivódott környezettudatosság alapvetően határozza meg a szakmán belüli döntéseimet.

Ezek szerint jó döntésnek bizonyult, hogy az érettségi után adtál magadnak még két évet.

Igen, szubjektív véleményként csak azt tudom tanácsolni a mai diákoknak is, hogy adjatok időt magatoknak, amíg rájöttök, mit akartok; mert ha egyszer megtaláljátok, amit igazán szerettek, élmény lesz azzal foglalkozni. Merjetek nagyot álmodni és ne sajnáljátok az időt, energiát az álmaitok megvalósítására – szívás, de az igazán jó dolgokért tényleg meg kell dolgozni.

Az itt tanultak jó alapok voltak a későbbiekben?

Abszolút. Az alapképzésen lényegében a beiratkozástól kezdve egészen a diplomám megszerzéséig voltak olyan tárgyak, ahol igen jól jöttek az itt megszerzett alapok. Például, amíg sokaknak meglepetés volt a növényismeret, addig nekem mindössze a latin nevek kötelező megtanulása jelentett újdonságot; a stabil biológiai (elsősorban növényélettan és genetika), kémiai ismeretek az alapozótárgyak döntő többségénél óriási előnyt jelentettek, a laborban töltött végtelen órák alatt megszerzett rutin pedig a mai napig nagy segítség a munkám elvégzése során.

Miért épp a kakukkfű?

Ennek igen prózai oka van: a doktori jelentkezésemnél elsődleges szempont volt a témavezetőm személye és ő akkor egy kakukkfüves témát ajánlott. Ennek nagyon örültem, mert szeretem a növényt, a kísérlet pedig a kertészeti és élettani jellege mellett környezetvédelmi témát is érint, hiszen a szárazság-stressz és az eltérő vízellátottsági szintek azok a környezeti tényezők, melyek hatására bekövetkező változásokat vizsgálom.

Kizárólag tudományos szempontból érdekel, vagy az íze esetleg gyógyhatása miatt is kedveled a kakukkfüvet?

Mindenhogy érdekel, de ha tehetem, inkább fűszerként fogyasztom. Bár a kakukkfű leginkább fűszerként ismert, a tudomány számtalan egyéb területen is bizonyította, bizonyítja sokoldalúságát. Vizsgálják a hatásait állattakarmányozásban, növényvédelemben, humán gyógyászatban, élelmiszertartósításban, hogy csak néhány példát említsek.

Sok diák fogyaszt ilyen-olyan energiaitalt. Van-e olyan gyógy- vagy fűszernövény, mely élénkítő hatással bír és a későn eszmélő bugátosok az érettségi időszakban bevethetik? Vagy marad a régi jól bevált módszer: a tanulás?

Az energiaital számomra érzékeny pont. A tudományosan alátámasztott kockázatainak ismeretében, amelyet bárki könnyedén megtalálhat az interneten is (http://semmelweis.hu/mediasarok/2014/08/25/az-energiat-nem-potolja-az-energiaital/ ), de elég már csak az összetevőket elolvasni, hogy a dobozhoz se akarjak hozzányúlni, nem igazán tudok olyan tevékenységet említeni, ami indokolttá tenné a fogyasztását, pláne nem egy érettségi, vagy épp vizsgaidőszak, hiszen a szellemi teljesítőképességet épphogy nem növeli. Elsősorban természetesen a rendszeres tanulás a legnagyobb segítség, hiszen az a néhány hét az érettségi előtt, vagy egy vizsgaidőszak édeskevés bepótolni azt, ami 4 év, vagy egy félév alatt kimaradt. Ha mindenképp szükségesnek érzik valamilyen szellemi teljesítményjavító fogyasztását, bármennyire is reklámszövegesen hangzik, de kérjék ki a gyógyszertárban a gyógyszerész véleményét, hiszen ők olyan készítményt fognak ajánlani, amely tényleg az adott problémát orvosolja.

Már középiskolásként is ilyen tudatos voltál? Milyen volt tíz évvel ezelőtt bugátosnak lenni?

Csak egy szóval tudom jellemezni: fantasztikus. Sokszor nevetéstől könnyes szemekkel és némi bűntudattal gondolok vissza a gondtalan diákévekre. A katedra túloldalán állva bizony gyorsan felértékelődött a tanáraink lényegében végtelen türelme, amivel az elszabadult elemek okozta károkat, a felöltöztetett csontvázakat, kisebb-nagyobb laborkatasztrófákat kezelték, és akkor a fenomenális osztálykirándulásokat még csak meg sem említettem.

Ezeket láttad már?

Comments are closed.